GraveTown-i Temető

-Tuatha Siobhain.*egészíti ki a bemutatkozást. Se mosoly, se "örvendek", semmi olyan, ami fölösleges szerinte.A nevét kevés ember tudja, és kevesen ismerik, többnyire csak néhány katonai szervezet, ahol néha besegít valamit és azok, akik nagy ritkán megbízzák egy egy egyén levadászásával. *-Harcművészetet tanítok, főként kardforgatást...és néha levadászok egyéneket, ha valamelyik katonai szervezet megbíz.*Közli, majd végignéz a férfin, és újra megszólal. *-Fejvadász, ha jól gondolom. Igazam van?*Szinte biztos benne, hogy Marcusnak ez a foglalkozása. Másképp miért lenne ilyen hangtalan? *
-New Freya amióta csak élek, ilyen hely volt, bár meglehet, hogy most talán veszedelmesebb és sötétebb város, mint régen.*rántja meg a vállát. Neki mindegy. Akkor is harcolnia kellett az életben maradásért, most is. Számára szinte semmi nem változott. Most is ugyanúgy undorodik a fertőtől, mint régen, és most is ugyanúgy hányingere van, ha gyilkol, mint két éve, amikor kezdte. *

*Elmosolyodik de ez inkább amolyan felismerős mosoly volt mégsincs benne semmi rossz*-Áh szóval tanár másodállásba pedig bérgyilkos*mondja mosoylogva, majd látja hogy a nő végig méri közbe bólint a kérdésére*-igen az vagyok legalábbis ezt a szakmát gyakoroltam. Mondjuk úgy hogy megbízott személyek likvidálása illetve vissza hozatala de ha elgondolkzok a munkánk nem sokmindenbe különbözik*mondja lágy hangon, közbe bólint a nő szavair*-Freyya mindig is ilyen volt szerintem nem volt boldog város mióta felépült, legalábbis én akit ismerek mind menekül,*kicsit elcsendesedik*-Sokan azt hiszik van jobb hely de tévednek nincs. Ez az eggyetlen nagyváros és azt hiszem a sötétség otthona, elég sok vidéket megjártam és csak eggyetlen várost láttam*ezeket a szavakat hallkabban mondta*-Ami hasonló Freyyara de oda nem mentem be valahogy mintha nem evilági hely lenne*mondja közbe elgondolkozik de rájön hogy nem túloz, a másik város ténleg nagyon furcsa volt, mintha ömlött volna belőle a halál*

-Bérgyilkos...*töpreng el a szón.*-Hm...így is lehet mondani, bár én úgy szoktam hivni ezt a foglalkozást, hogy katonai ügyintéző. Így mégsem hangzik annyira véresnek. *undorodik az emberöléstől, de mivel jó fegyverforgató, ezért ezt végzi.*-És másodállásban tanár...pontosabban harci kiképző.*Hát igen. Tanoncokat oktat fegyverrel való harcra. *
-Én nem mozdultam ki innen szinte soha, legfeljebb a hegyekig mentem.*jegyzi meg.*-De itt mindenfelé a sötétség az úr.*Sehol nincs boldogság, öröm, szeretet. Mindenki üldöző vagy üldözött, bujdosnak az emberek egy jobb élet reményében, de hol van itt jobb élet? Az egyetlen dolog, aminek örülhet, ha örülhet, az az a tény, hogy él. Bár kérdés, hogy életnek lehet-e nevezni azt, ami itt van?*

*Elgondolkozik*-Talán így értelmet kap a kifejezés és nem is neheztelek senkire aki ilyesmiből él emlékszem régen több embert öltem meg mint ahányat öleltem mondanom sem kell a végére már kiégtem most csak akkor ölök ha feltétlen szükséges*mondja majd az égre tekint*-Kiváncsi vagyok mióta ilyen ez a hely, s miért csak egy város van, elég sok helyet megjártam de több száz mérföldnyire sincs város csak néhány elvétett kissebb falu de semmi más. Kiváncsi vagyok mi okozta ezt*mondja elgondolkozva eddig nem nagyon elmélkedett ilyesmint lehet most éppen itt van az ideje*-A jobb életet attol függ hogy veszük. Itt jobb mint kint, biztonságosabb de igaza van itt vagy üldözött az ember vagy üldöző főleg mióta elkezdődött a mészárlás és még nem tudják kik a tettesek, elég sok tömegsírt találtak az utobbi két évbe*jegyzi meg*

-Undorodom a gyilkolástól...de ez a feltétele annak, hogy kiképz? lehessek és undorodom ett?l az egész várostól. És tudja mi a legutálatosabb? Amikor nem elég elvágni a torkát az áldozatomnak, hanem le kell fejeznem, mert a feletteseim bizonyítékot óhajtanak.*mondja ki a gondolatait hangosan. Nem egyszer hányt már, miután gyilkolt. Lassan egy gép lesz, de amig a parancsokat teljesiti, a bátyja családjának nem esik baja. Csak ez lebeg el?tte,a saját élete nem fontos. Ö nem ölelt soha senkit úgy, mint nö, az egyetlen ember, aki fontos neki, az a bátyja.*
-Nem tudom, miért lett ilyen a város? Én már igy ismertem meg. *A mészárlások említésére még az eddiginél is komorabb lesz. Az a szörnyüség idegessé teszi, félti Celth-et és a családját.*

*Komolyan néz a nőre közbe szétnéz a terepen*-Én se szeretek gyilkolni de tudom miről beszél*mondja komoly hangon*-Csak azóta változtam meg mióta elvettem egy nőt próbálok rá állni a normális életre de azelőtt elég sokszor kellett gyilkolnom de sajnos nem volt más lehetőség, nagyon sok minden van itt. Korrupció rablás és ez még csak a város, nem beszélve a vadakrol amik sokkal veszélyesebbek kint.*mondja komor hangon majd feltesz egy kérdést amin még ő is sokat gondolkozik*-Maga hisz a természet felettibe?*kérdezi különös hangon*-Mostanába elég sokminden történik ami eléggé erre vall de én a racionalitás embere vagyok*mondja komoly hangon nem akar hinni semmibe*-Ne vegye tolakodásnak de miért pont ezt a hívatást választotta miért nem maradt egyszerü tanár?*kérdezi kiváncsian miközbe lassan megroppantja a nyakát, mostanába már a z izületi fájdalmak is kikezdenek vele bár ez 25 évesen nem normális*

-Miért lett maga fejvadász?*Kérdez Tuatha.*-Miért lesz mindenki azzá, amivé lesz? Mert nem az életkörülményeink alkalmazkodnak hozzánk.*Elvégre ő két éve kiképzőként megmutatta feletteseinek, hogy tud harcolni és akkor választás elé állították: vagy végzi a piszkos munkát egyfajta ítélet végrehajtóként, vagy baja esik a bátyja családjának. Tuatha eleinte vonakodott, de amikor elrabolták Celt fiát, nem volt mit tennie.Az ő élete maga számára értéktelen, de a bátyja családja mindent megér.*
-Természetfeletti?*ízlelgeti a szót. Valamikor régen talán hitt még benne,de azóta kérdés, hogy akad-e a városban nála racionálisabb gondolkodású és ateistább ember...gyilkos.*-Nem, nem hiszek benne.*Válaszol. Sok érdekes és érthetetlen dolog történik mostanság, de azokkal nem törődik. Egy célja van csak, teljesíteni felettesei parancsait, hogy megvédje Celthet a hatóságoktól. Körülnéz a temetőben. A homály egyre jobban elborít mindent, talán jó volna indulni, mielőtt leszáll az éjszaka. Végül még megkérdezi.*-Maga talán hisz benne?

*Elgondolkozik a kérdésen közbe elővesz egy gyűrött dobozt kivesz belőle egy cigit és rágyujt*-Hogy én?*kérdezi kicsi lassabban majd kifujja a füstöt és bele kezd*-Elég korán lettem úgymond árva ezután maradt az utca vagy a tanítóm, tudja egy fejvadász vett magához kitanította amit tudnom kell közbeelvégeztem egy kiképzést is és így lettem az ami vagyok, ezek után elég sokat dolgoztam mondhatni főleg megélhetés miatt, egy ideig jól ment de voltak rossz napok is, főleg miután a társam meghalt*mondja kicsit elhúzva a száját, közbe figyeli a nőt majd bólint, a kérdésére megrántja a vállát*-Jómagam nem tudom mibe higgyek de elég sötét dolgok történnek mostanság Freyyaban és nem mindeggyikre tudnák mondani racionális magyarázatot*mondja elgondolkozva belül harcol a jól megörzött racionalitása és a történtek eseményei még nem tudott dönteni, közbe az eget nézi*-Lassan még nagyobb éj borul a városra ilyenkor már veszélyesebb*mondja hallkan bár nem nagyon féli a veszélyt de a nyomott levegő és a sötétség az ő lelkét is megüli*-A fél cigit kipöcköli*

*Szenvtelen arccal hallgatja végig Marcus elbeszélését, pedig belül, a lelke mélyén átérzi az egészet. Tuatha is árva lett alig 6 évesen, aztán a nagynénje házánál talált valakit, aki kiképezte. Mégsem olyan sötét a lelke, mint tünik. Amik ezzé tette, az az élet volt, ez a város. Szétnéz, majd összehúzza magán a köpenyt. Nemrég tért vissza egy küldetésröl, s az öltözéke nem a legmelegebb.*
-nincs elég veszély a világban?*kérdezi, amikor Marcus rágyújt. Nem mintha túlzottan zavarná. Most valahogy a hangja sem annyira metszöen hideg. Aztán elrugaszkodik a sirkötöl, aminek eddig támaszkodott, s csuklyája sötétjébe rejtve arcát, elindul a vaskerités irányában. De aztán megáll és visszafordul egy pillanatra, ha Marcus még nem mozdulna.*
-Na jön? Hamarosan leszáll az éj és az elmélkedésre nem ez a legjobb hely, ha csak nem egy farkasdémonra, vagy ilyesmire vár.

-HÁt a veszélyek egymást követik. A veszély veszélyt szül de szerintem ez a világ már nem fog változni*mondja mosolyogva miközbe nézi a cigit amit eldobott majd ismét Tuatha felé néz*-De megyek én is, mondjuk én szeretem a temetőt legalább tudom hogy jó esetbe hova kerülök de szerintem van még pár évem*mondja kicsit talán fel is nevet bár nem éppen az a mosolygós fajta. Ő inkább az a marcona férfiú, ha a nő is megy akkor ő is elindul befelé a belváros felé*

*Csuklyával a fején nézi, amint Marcus is elindul. Nem mintha arca amúgy is érzelmek széles skáláját mutatná a külvilág fele. A következö pillanatban hátraveti fejét és élesen, hátborzongatóan felnevet. Lecsúszik a csuklya és szemében gúny és harag villog. Gúny, mert épp ö inti a férfit a veszélyre, holott semmibe veszi. És harag, mert ez lett belöle és mert nem szabadulhat, sakkban tartják.*
-Van...hacsak a feletteseimnek nem szúr szemet valamiért.*mondja. Bár hangján irónia érzödik. Abban nem biztos, hogy Marcussal is elbirna, ha úgy adódna. Talán jobb lenne egy oldalon, mint egymás ellen...akármennyire is bizalmatlan, és embergyülölö, azért ez a férfi vele szemben nagyon is tapasztaltnak látszik és nem egy utolsó ellenfél lenne, az már biztos.*

*Feletes?*kérdezi kicsit elcsodálkozva miközbe mennek ő nem nagyon szerette ha főnökei vannak mindig abba élt hogy van a vadász és a megbízó de onnan a saját ura*-Miért nem próbálsz kitőrni? Egyedül lehet sokkal jobban lábra állnál legalábbis a pénz nagyobb részét megkapnáld szerintem jobb ha az ember a maga ura*mondja csendesen miközbe lassan lassan mennek előrébb és a férfi nézi az éjszakát*-Emlékszem régebben nekem is jól ment csakhá miután megintam, jobban szolva megutáltam abba hagytam a másik meg hogy nincs már vadásztársam*mondja amugy csak hozzá téve*

*Újra a csuklya sötétjébe rejti arcát, így nem kell arra ügyelnie, hogy Marcusnak esetleg feltünik az arcára ülő meglepetés, amikor az egyik pillanatról a másikra csak úgy letegezi. Ez teljesen váratlanul éri. Azért ö nem fog bizalmaskodni.*
-Nem tudom, Marcus, maga mit tenne, ha mondjuk az egyik szervezet azzal kényszerítené neki dolgozni, hogy a felesége élete függne tőle. Ha nem lennének ilyen dolgok is, akkor nem gyilkolnék...sem egyedül sem társsal.*Hát igen. Annak ellenére, hogy jól harcol és semmitől sem fél, egyedül még is veszélyesebb bérgyilkosnak lenni...és utálja is. Ebből csak úgy szabadulhatna, ha küldetés közben halna meg, de erre kevés az esély...Tuatha profi.*

*Eszébe jutott hogy tegezte, bár nem lát semmit a nőn de ezen ő maga is meglepődik*-Bocsánat nem akartam tegezni bár lehet jobb lenne nem hinném hogy nagy korkülönbség van köztünk*mondja komoly hangon majd végig hallgatja amit a nő mond*-MAga is valami ilyen bajba van ?*kérdezi fejét felé fordítva majd válaszol a kérdésre*-HÁt azt nem tudom hogy most mit tennék de azt tudom mit tettem volna úgy öt éve. Talán szóltam volna a társaimnak akik már most nincsenek és eggyüóttesen lerendeztük volna a szervezetet. Emlékszem emiatt már voltam bajba bár azt egyedül kezdtem, a megbízó nem akart fizetni ezért megöltem és bizony a családja ezután rám is fejpénzt tűzött ki egy ideig menekültem előlük majd csendbe ki irtottam a családot. BÁnom a tettem de akkor nem tehettem mást*mondja komoly hangon*

- Most már úgy sem számít. Amúgy 20 vagyok.*jegyzi meg. Nem fontos már, hogy tegezik-e egymást vagy sem, semmi jelentősége a dolognak. Ő egyszerűen a távolságtartást jelzi azzal, hogy nem tegez valakit, de ha a másiknak jobb, ha tegezi, csak tessék. Végül is lassan ráébred, hogy a magányost ő alkotta magából, de így nem kell félnie attól, hogy a bátyján kívül másvalakit is elveszíthet.*
-Igen, benne vagyok ebben. A bátyám élete függ attól, hogy én hogyan táncolok a feletteseim parancsára...*Ugyan a csuklya mélyén nem látszik a szomorúság a,mi szemében tükröződik, de ha Marcusnak is jó a hallása, bizonyára észreveszi, hogy Tuatha légzése, amint kimondja mindezt, megváltozik. Kicsit zihálni kezd, és arcán könnyek peregnek el, pedig ott belül, a lelkében egy hang az kiabálja, hogy nem lehet gyenge. De tudja, hogy ez az ő hibája, ő sodorta veszélybe Celth családját.*
-Kiirtani egy egész szervezetet?*fordul a férfi felé.*Lehetetlen. A főnökeimnek én vagyok "a halál magányos angyala"...mert soha nincsenek társaim. Az egyetlen kiút az, ha szolgálatteljesítés közben halok meg. Csak így lehet szabad a bátyám.

*ELgondolkozik azon amit a nő mond közbe hallja hogy hány éves*-Akkor ténleg nincs nagy korkülönbség én huszonöt vagyok*mondja nyugodt hangon közbe hallja hogy a nő hangja kicsit megváltozott nem teljesen de észreveszi hogyvalami nincs rendbe de látja azt is hogy büszke így úgy tesz mintha nem venné észre*-Értem szóval elég egy rossz cselekedet és a báttya halott, *mondja halkan*-Szemét disznók utálom az ilyen férgeket*morogja alig hallhatóan majd megáll egy pillanatra*-Nem Olyan lehetetlen, legalábbis egyedül esélytelenebb mintha ketten csinálnák*mondja elmosolyodva, Marcus nem az a fajta aki könnyen feladja adolgokat lehet talán segíthet a nőnek persze csak ha ő is akarja*-Mesteremnek és az iskolának ahova jártam köszönhetően kitanultam az Asztrális képességek használatát talán segítségünkre lehet*mondja magának elgondolkozva*-Nem. Nem lehetetlen de maga is tudja hogy nem sokáig mehet így, szerintem megéri kockáztatni és a siker se biztos de nem is annyira veszett ügy volt már dolgom ilyenekkel

*Tényleg nem nagy a korkülönbség, de most már inkább nem tegezi le Marcust. Ahhoz túl büszke. Igen, büszke. Mire? Hát talán arra a nagy semmire, szépen építgetett kártyavárra, mait mások életnek neveznek, tudja, hogy szemfényvesztés az egész, és inkább el kellene ásnia magát, hisz mára már csak egy gyilkológép, aki úgy táncol, ahogy a felettese fütyül...de a természetének nem igazán tud parancsolni, ez a büszkeség benne van gyermekkora óta és soha senki nem tudta letörni. *
-És az egész családja...*Miért nem tudott elszakadni soha a bátyjától? Most átkozhatja magát, már késő. Mindenkit bele sodort ebbe. *
-Szerintem egyedül öngyilkosság lenne nekiindulni...és én lennék az oka a bátyám halálának.
-Asztrál mentál...micsoda? *kapja fel a fejét. Ő csak harcolni tanult meg, nem tanult iskolában soha.Arra a szóra, hogy "segítségünkre", talán egy halvány mosolyféle is megvillan az arcán. Talán mégsem lenne olyan lehetetlen ez az egész ha nem egyedül rohan bele a vesztébe.*

*Nyugodtan megy a nő mellett miközbe *-Egyedül nehéz sőtt talán azt mondhatnám hogy az öngyilkosságba rohanna ezzel a tettel de ha mindent okosan megfontoltan kidolgozunk talán sikerülhet a báttya megmentése sőtt talán még azt a szervezetet is eltüntejük a pokol fenekére, legalább Freyya-t megszabítjuk egy hangyabolytól*mondja komor hangon*-Hányan vannak és kik a tagjai ha nem vagyok túl indiszkrét?*kérdezi közbe megáll most a kerítésnek támaszkodik neki. Kattan a benzines öngyújtó és a férfi egy hatalmas füst felleget fúj ki az orrán az öngyújtót ezután egy csuklómozdulattal lezárja majd besüllyeszti a belső zsebébe*-Igen Asztrális képesség képes vagyok két sík között lenni egy rövid ideig nehéz megtanulni de sok előnnyel jár*magyarázza majd a kezét nyújtja kézfogásra*-Elfogadja a segítségemet eggyütt talán pontot tehetünk a végére*mondja és maga is csodálkozik hogy egy szinte ismeretlen embernek ajánlatot ad de nem zavarja*-És természetesen nem kérek cserébe semmit*mondja végül nyugodt lágy hangon*

*Neki soha nem volt erénye a megfontoltság. Mindig is indulatos volt, csak az utóbbi két évben tanulta meg uralni valamennyire az érzelmeit, és hideg fejjel gyilkolni. Azelőtt nem voltak tervei, de hogy veszélyes talajra tévedt, rá kellett szoknia erre is.*
-Hogy pontosan hányan lehetnek, nem tudom, mert én csak kis pont vagyok a szervezetben, de főnököm, úgy ranglistán van vagy 8. *jegyzi meg, *De talán két nap kell hozzá, hogy megtudjam, pontosan hányan is vannak.*Sőt, talán egy nap is elég, ha épp nem akad valami sürgős munkája.*
-Biztos hasznos lehet.*mondja, majd tőle teljesen szokatlan módon ő is kezet nyújt.*-Köszönöm.

*ELmosolyodik majd elpöccinti a cigit*-Akkor mondom a haditervet*mondja miközbe kifújja a füstöt*-Nyolc ember nem sok ezeket hatástalanítani lehet elég hamar, beszélj meg egy találkozót a főnököddel és add le nekem a helyszínt*mondja mosolyogva*-Aztán menny el nem kell aggódni ott leszek közbe ki kéne deríteni hogy mennyien lehetnek pontosan és ha már ott vagyunk akkor leszámolunk velük, te kiviszed a báttyádat és leszámolunk ezkkel a tetvekkel , menni fog csak az időzítés legyen pontos*mondja komoly hangon*-És még valami ha tudod éjszakai találkozót beszélj meg*mondja komoly hangon majd mgára kanyarítja a hosszú bőrkabátot*-Én most távozok de találkozzunk itt egy nap mulva ezen a helyen aztán utána meglátjuk*mondja *-további jó éjszakát és sok sikert *mondja majd elhaggya a terepet de holnap vissza tér*

-Amúgy a bátyám a saját házában él, csak figyelik, és ha nem teszek valamit úgy, ahogy kérik, akkor a családjának annyi. Azt hiszem egy időre Celthnek és Miriamnak el kellene tűnnie a városból, ha kiirtottuk a szervezetet. Lehetnek számomra ismeretlen kapcsolataik.*jegyzi meg, miután figyelmesen végig hallgatta a hadi tervet.*
-A Bloodrain sikátor szerintem megfelelne a célnak.Úgy is kedvelik a főnökeim a sötét helyeket. Addig majd elintézem a legutolsó kiszemeltjüket, úgy is kérték a fejét.*A gondolatra, hogy újabb embert kell kinyírnia, felfordul a gyomra, és csak nagy akaratereje , illetve büszkesége nem hagyja, hogy hányjon az undortól. *
-Rendben, holnap ugyanitt, ebben az időpontban. Addig megszerzem a szükséges információkat. Viszlát.*mondja, majd ő is indul a háza felé. Mielőtt a bátyjához indulna, még elveszi a bárdját is. Szükséges lehet még. *

Tárgy: Re: GraveTown-i Temető Szomb. Aug. 09 2008, 23:55

[Szer. Júl. 16, folytatás..]
-Leonnal ovatosan azzal az aktóval! * Figyelmezteti a lányt majd elolvasa ami a tekercsen áll*
- A jövő... hogy ez a jövőbe vezetne? * Hangosan gondolkodik majd a patkányok fülsüketitő zaja zavarja meg. Nem sikitozik hisz nem fél ő ienektöl. Majd át sambázik a pakányok közöt és benéz az ajtón*
- Nah menjünk vagy forduljunk visza? * Szegezi a ány hoz a kédés ai eldöl pillanatok alatt. Hisz aza jtó leomlik* - Jó akkor előre! * Nagy levegőt vezs de orra már meg szokta a dohos szagót! Igy már bátran tart előre ki vánsian ,hogy vajona jövöbe juttanak-e*

Tárgy: Re: GraveTown-i Temető Csüt. Aug. 21 2008, 16:56

*Ébredése után mai első dolga volt, hogy felkeresse apja sírját, s hogy megbizonyosodjon arról, hogy nagybátyja is meghalt. Halk léptekkel jár-kel, a tetemeken és rajta kívül üres temetőben.*
~Hol lehetnek már, egymástól nem messze temethették őket, végülis egyszerre haltak meg, a temetésüket sem tarthatták egymástól távoli időpontban.~*Gondolkodik, s a hidegtől már futkos hátán a libabőr, csuklyáját fejére húzza, füleinek se kellemes a fagyos idő. Szinte állandóan forgolódik, olyan érzése van, mintha rengeteg szempár kísérné útján.*~Megvagy!~*Néz le a sírkőre, amelyen egy felirat áll "Itt nyugszik Id. Gary Smith" Alá ugyanolyan kacifántos betűkkel "Szerető apa és férj". Érzelmeit nem mutatja ki, mivel nicnsenek mit kimutatnia, apjával régen már beszéltek róla, és meg is egyeztek, hogy mit teznek, ha egyikük odaveszik egy harc folytán. A férfi tovább néz, s látja nagybátyja sírját is, kettővel odébb pedig legidősebb unokafívéréjét. Megvetés és undor keveréke ül ki arcára a két márványdarabra teikntve.*
~Szia apa!~*Köszön el kezével megfogva a sírkő tetejét, de még marad pár percre.*

Tárgy: Re: GraveTown-i Temető Csüt. Aug. 21 2008, 17:00

*Alaster már figyel egy ideje este már eléggé jól táplálkozott a szerencsétlennek esélye se volt így most megint csak veszélytelen*~hmm lehet ebből a srácból még lesz valaki~*gondolja közbe elmosolyodik és egy szökkenéssel átugrik a kerítésen, hangtalanul ér főldet fekete ballon kabát van rajta, elindul a férfi fele közbe a terepet szemléli és kíszűr a szegokat*~megint csak ketten nem érzek más emberi létet~*gondolja miközbe lassan halad előre lassan eléri Garyt de két méterrel mögötte megáll és ráköszön*- Üdv*mondja nyugodt hangon*-Egy kis látogatás esetleg?*kérdezi kis kiváncsisággal a hangjába*

Tárgy: Re: GraveTown-i Temető Csüt. Aug. 21 2008, 17:18

*Kezét még mindig a sírkövön pihenteti, nem azért mert fájdalmai vannak apja elvesztése miatt, már halálakor megbosszulta, de nem teljesen, még van két elintézetlen ügye. A hang érzékelésére, amely háta mögül érkezik, egyből felfigyel, nem ijed meg, nyugodtan megfordul, hogy szembekerüljön a férfivel.*-Neked is Alaster!*Viszonozza a köszöntést, majd a kérdés elhangzása után vissznéz a sírkőre.*-Az.*Mondja nyugodt hangon, majd lassan folytatja.*-Apám teste, ő ölte meg.*Mutat rá a mögötte lévő sírhelyre, majd ujjával továbbhalad.*-A nagybátyámé, vele én végeztem. Az a harmadik pedig az unokafívéremé.*Néz egy pillanatra William nyughelyére.*-Ő is az én kezeim által halt meg, a mellette lévő két helyet az öccseinek szánom.*A városlakók bizonyára, hogy ne kelljen minél több időt eltölteniük a temetőben már jóelőre kiástak egy csomó sírgödröt, a Gary most a Wiliamé mellett lévő kettőre szegezi tekintetét, s képzeletében már látja a sírfeliratokat is.*-És te?*Folytatja a múltkori tegeződő viszonyt.*-Csak nem te is látogatóban?*Kérdezi ugyanazzal a nyugodtsággal hangjában, amivel elkezdtek beszélgetni.*