Sötét Romváros

A várostol elég messze lévő település valamikor mikor még Freyya épült ez a hely is lakott volt, bár a sötétség már akkor is megülte e helyet nem gondolták volna hogy az építés után tizenöt év mulva az egész helység egy hét alatt kihal, senki nem tudja mi történt de sokan az istenek bosszújának nevezik ezt. Azóta a város mint sötét árny úgy üli meg Freyya peremvidékét nappal se sokkal szebb látvány, állandó csend csak a patkányok zaja hallatszik. A levegőbe érezni a feszültséget, éjszaka viszont beindul az igazi élet nem ajánlatos ide jönni senkinek se. Nem sokan járnak ki és akik mégis vannak olyan bátrak nagy valószínüséggel sose térnek vissza hogy miért? Ezt nem tudni. Sötét kitört üvegek ,fekete elhagyatott házak, romos épületek. Egy kihalt város ez a határ Freyya és a külvilág között. Egy átkozott határ...

*Brooke véletlenül került ide pontosabban a szinházhoz akkart volna menni de még mindig nem elég erössek a szárnyai és egy légáramlat ide sodorta.*~Kellet nekem lejönni jobb lett volna ha a központban maradok.~*Mérgelödöt magában miközben probálta vissza nyerini az írányitást de nem sok sikerel.*~Ó a farncaba.~*Gondolja de már nincs sok ideje gondolkodni mert egyenesen a romoknak tart.*~na ennyit a sima leszálásról.~-Neeeee!*Sikitja és probál úgy csapodni hogy ne üsse be magát de így is sikerül szerezni jó pár karcolást és a bal kezét is elégé megzúzta. Lassan feltápászkodik és gyors a köpenye alá relyti a szárnyait.*~Remélem a sikitásomat senki nem hallota.~

*Egy sötét árny siklik keresztül a romos épületek közül, a gömbje amit magánál hozott jelzett, igen Raziel tölti be az Irrivitum vadász posztját, érzi a másik jelenlétét így sebes futással abba az irányba indul.*~a fal mögött van~*gondolja és nem is törödik ugrással a testével töri át a falat ami hatalmas porfelhővel be is törik, és lám igaza volt egy fiatal angyal van ott, Raziel nem is gondolkozik apró cikázásokkal elindul a nő felé közbe előrántja a kardját és lecsap vele maga se tudja hogy eltalál e valamit*-Meghalsz angyal*kiálltja*

*Ahogy meghallja hogy valaki a falon át tart felé gyors futásnak ered még arra sincs ideje hogy sikitson. Mikor elkezd felé futtni és a kardjával lecsap sikeresen fére ugri de így is megkarcolja a vállát.*~Na ez egyre jobb az egyik slamasztikából a másikba.~*Gondolja és közben probál ki térni a támadások elöl.*

*Nem áll meg most csak a cél lebeg a szeme előtt, megsebesítette és látja hogy fél*-még nem lehetsz túl régen az ami vagy, semmi szükség rátok*kiálltja majd hirtelen eltünik köddé válik de egy pillanat mulva már Brooke érezheti a hideg kezét a torkán majd egy erős csapódást Raziel fél kézzel feltolta a fallnak aminek nyoma is maradt azon, közbe karjával már szúrni készül*

*Nem tudja merre fusson hisz ez a lény nagyon errös nem tud ö ellene védekezni. Mikor eltünik ilyeten nézz körbe hogy merre lehet de a következö pillantban már a torkán érzi a jéghideg kezeket és tudja hogy ez ö. Fogalma sincs róla hogy mivel hozzta össze sors de most nem is ez érdekli ha nem az hogy meg meneküljön. Rúg kapál és ekkor eszébe jutt hogy van egy kis törj a derekára erösitve.*~csak érjem el. meg van!~*Gondolja mikor megérzi a tör markolatát elö rántja és bele döfi a támadojába ha csak nem elvétete.*

*A tör célba talált, elérte a hasát amibe fel is tör a vér, de nem haggya annyiba kirántja majd hátra dobja és egy vissza kezest ad az angyalnak majd elengedi, felveszi az idő közbe ledöfött kardját majd megcélozza a nyakát a lánynak és vág*

*Ézi hogy ezzel a húzzásával csak olajat öntött a tűzre.*~Sanálom Samael nem tudtam magamra vigyázni kérlek bocsás meg.~*Ez volt az gondolata amikor már érezte hogy a penge a nyakán van.*

*Egy hatalmas hegy tetején áll amikor megérez valamit, rossz sejtései vannak s fejét a forrás felé fordítja, gondolataiban keresni kezdi a helyet majd azonnal elindul a másodperc tört része alatt ott van éppen amikor a fekete köpenyes alak lecsapni készül, kezével félre veri a kardot majd a földre fekvő alakra néz*~nem~*gondolja majd a támadóra néz most felül kerekedett benne a sötét én, rohanni kezd felé mint ahogy Raziel is ezt teszi emind ketten eltünnek csak kissebb surranásokat csattanásokat lehet hallani, végül Raziel a falnak ütközik, majd a másik alak Samael oda megy hozzá és megüti, a támadó a földre kerül, Samael felveszi a kardját majd egy kíméletlen csapással levágja a fejét, aztán újra lecsap és újra,*-máskor a veled eggyenranguakkal kezdj*mondja és azonnal a fekvő test felé megy madj lehajol hozzá és a fejét a mellkasára hajtja*-Jól vagy?*kérdezi és most hálát adott hogy a lány még nem rejtette el a kilétét, lágyan végig simít a haján majd az arcán is, látja a sebeit, igaz most ő is szerzett két vágást a mellkasán de nem zavarja a sötétség most az úr és felgyógyítja így a lányra koncentráll csak*

\\Raziel a kalandod itt véget ért.\\

*Mikor egy árnyat látt aki elütti a kardot utána elájul. Akkor tér magáhozz mikor simogatást és gyengéd érintéseket érez a testén. lassan nyitogatni kezdi a szemeid de a feje és szinte minden egye porcikája fáj.*-Sajnálom.*Ennyit tud mondani és újra eszméletét veszti.*

*Megsimagatja a fejét, majd elkomorodik*~talán láz?~*gondolkozik mert valamit érez, felemeli és a karjaiba zárja Brooke-ot és úgy gondolja oda viszi amelyik helyet az otthonának nevezi a lány. A könyvtárba, gyors léptekkel elindul vele a lány házába ahol ápolhatja*

*Ismét magányos sétára indult a fogadóból. Nem tudta, hogy merre menjen, fel akart fedezni mindent, ami a várost szegélyezi. A vidámparki eset óta kicsit csillapodott a feldúltság és ismét a kíváncsiság vette át a helyet, bár a nő eltorzított arca még mindig ott lebeg a szeme előtt. A férfi nem igazán tud éjszaka aludni, talán világosságban nem is fogja látni ezt a várost vagy akár a peremvidéket. A romvárosba téved, sétál az egykori utcák porain, a beomlott házak falai mellett.* ~Furcsa arra gondolni, hogy itt régen élet vol.~ *Gondolja kissé lehangoltan. A két idegen alakot sem látta már jó ideje a kocsmában, pedig sok kérdés kavarog a fejében.*

*A férfi gyorsan csapódik mögötte a földbe a szelét érezni lehet most nem ér rá titkolózni bár szárnyait gyorsan össze zárja látja hogy itt van Salvador*~most nagyon nem kéne~*gondolja hiszenn em tudja hogy az üldözője mennyire van messze bár a történteket még mindig nem hiszi el*~lehet ki kéne tálalni a srácnak lehet előnyére vállna ameddig lehet el kell neki mondani~*gondolja komolyan majd oda megy hozzá és megfogja a vállát*-Most nyugodja meg és bízz bennem, és legfőképp ne lepődj meg*mondja majd koncentrálni kezd el kell tünniük ebből a városbol talán Vorinon is a nyomát veszti, az angyal aurája felerősödik majd egy fénycsóvával elteleportálódnak Shin Durlan városába ami pár napi járőföldre van Freyyatol ahova eleven ember nem teszi be a lábát*

*Szárnysuhogást hall a háta mögül, hirtelen azt hiszi, hogy csak halucinál vagy valami nagyobb madár vagy akár árny száguld el mellette. Azonnal a kezébe kapja a jobb combjára erősített sait és az idegen felé fordul. De amint megfordul felismeri Samaelt, egy rövid pillantást tud vetni a szárnyakra, de aztán érzi a kezet a vállán és hamarosan már máshol vannak. Ezer kérdés repül át a fején Salvadornak, fogalma sincs, hogy mi történik, bár hallott valamit New Freya történetében az angyalok harcáról, mégis most képtelen ezt felfogni.* - Mi a fene? *Semmi köszönés vagy udvariaskodás, arra valószínű, hogy nem is nagyon lenne idő. A "ne lepődj meg" felszólítás nem jött be, mert Salvador eléggé elcsodálkozott.*

*Igen, újra itt van a kihalt városban. Megfeketedett falak merednek rá mindenhonnan, de nem kell őt félteni itt sem. Fekete köpenyében beleolvad környezetébe, alig vehető észre, hogy megérkezett erre az elátkozott környékre. Oldalán kard, vállán íj, de felszereléséhez tartozik egy jatagán és egy kisebb bárd is, tehát felkészülten indult el gyilkolni. Hamarabb jött ugyan, mint megbeszélte egyik felettesével a találkozót, de még beszélnie kell Marcussal. Addig is, amíg a férfi megérkezik, hátát az egyik ház koromfekete falának dönti, hogy védve legyen, és kajánul elmosolyodik...ha minden jól megy, nem kell többet parancsra gyilkolnia, és Celth is szabad lesz. * Sötét Romváros 07KING.1.184

*Egy fekete árny bújik ki az árnyékok közül lassan közelít fején csukja van de le is dobja azonnal az egész ruhája fekete oldalán egy kétkezes kard lóg, lassan oda megy a nőhöz sejti hogy ki az de ilyen távolról még nem látja biztosan azért ahogy lassan közelebb érkezik fel is ismeri*-Szebb napot*köszön neki majd ő is a ház falának támaszkodik szemével körbe méri a terepet nehogy valaki hirtelen meglepetést okozzon neki*-Eddig minden csendes nos itt lesznek?*kérdezi halkan nem akarja magukra vonni a figyelmet mert lehet hogy kihalt a város de még Marcus se tudja hogy mennyire kihalt*

*Lépések zaját hallja, így körülnéz alaposan. Csak akkor nyuszik meg és engedi el a köpeny alatt a gyorsan előkapható jatagán markolatát, amikor észreveszi a közeledő alakot, és Marcust ismeri fel benne. Felegyenesedik az előbb felvett támadó állásból.*
-Viszont*mondja alig hallhatóan.*
-Úgy negyed óra és jönnek...egyelőre három a 17-ből. Most egy, és van rá negyed óránk, aztán még kettő.*közben meg előhúz egy zacskót köpenye alól, benne egy lenyúzott skalp. Igen, ezt kérték legutoljára a főnökei. Még jó, hogy nem kellett lefejeznie egy újabb szerencsétlent, így is elhányta magát amikor meglátta annak a szökevénynek a csupasz koponyáját.*-A csali.*jegyzi meg gúnnyal teli hangon, megemelve a kezében tartott skalpot.*
-A bátyám meg amint eltüntettük ezeket a rohadékokat, elmenekül egy időre Miriammal és a fiával, velem meg lesz, ami lesz.*Ez amúgy sem érdekelte soha.*
-Most jobb lenne, ha eltűnnél, mert pár perc és itt van az első.*Igen,ez nem képzelgés, végre letegezte Marcust. Talán kezd bízni benne, bár ki tudja, egy nőnek sosem lehet mindent elhinni. Bár valószínűleg elvágni a torkát már nem fogja. Közben a távolban feltűnik egy árny, katonás járással, és Tuatha biztos benne, hogy ez az első rohadék, akit ma megölhet, és nem parancsra.*

*Bólint a szavakra közbe ránéz a skallpra*-Régebben én ius éltem efféle csalikkal most már kicsit elfelejtettem milyen dehát ismétlés a tudás annya szokták mondani*mondja hallkan majd bólint a számokra*-Jól teszi lehet egy darabig kerkegit de szép lassan csak ki irjuk az egész bűnbandát legalábbis ha nem tévedek akkor sikerülhet*mondja ilyen témákba nem sokszor tévedett még bár volt rá példa, a következőkre bólint*-Akkor azt hiszem felszívódok addig is csinálok egy kis felfordulást onnan jönnek a többiek is?*kérdezi egy halvány ravaszkás mosollyal valamit tervez. Majd be ugrik a házak közé egy darabig még futás vízhangját lehet hallani majd az is elhal*

-Gondolom, igen, ha a főhadiszállásról indulnak.*mondja. Majd ellöki magát a faltól, de nem távolodik el. Remélhetőleg az a férfi nem is sejt semmit. Marcus eltűnik a házak labirintusában és ő ott marad egyedül hol a skalpot, hol a közeledő alakot bámulva. Ujjai ráfonódnak a jatagán markolatára, azt a legkönnyebb használni...kicsi, könnyű, éles.*
-Jó napot, uram.*köszön már távolról a férfinak, de nem mozdul.*-Meghoztam,amit kért, parancs teljesitve.*meglóbálja a kezében lévő skalpot. És közben arra vár, hogy kiderüljön, Marcus mit is tervez. *

*A férfi is közelebb kerül s lassan beérkezik egy hét fős testőrség is mindannyian magas széles masszív fickók, a férfi közbe végig néz a nőna majd köp eggyet maga mellé és kiveszi a kezéből a skalpot*-Hmm remek munka ha így folytatod nem lesz baja senkinek se*arcán ravazs mosoly fut át ami nem éppen a szívderítő példányok közé sorolható eközbe feltámad a szél és lassan az eső halk cseppenését lehet érezni , majd ez lassan zuhogni is kezd áporodottság szaga érezhető a levegőbe majd a fickó elmosolyodik*-Jó jó ha így folytatod nem lesz semmi baj*mondja miközbe hátra néz a testőrségre, különös módon viszont nem jön még több de a másik férfi Marcusrol sincs semmi hír, eközbe a férfi előrébb lép*-A következő célpont egy Mark Slovien nevü illető Freyya belvárosába él magas szőke zőld szemü meg kell tőle szabadulni*mondja kaján vigyorral*-Remélem sikerrel jársz nem akarom bántani a szeretteidet*mondja még mindig mosolyogva*

*Nagyot nyel, amikor meglátja a testőröket. Igen, a ruhásszekrényekkel nem számolt, nem is gondolt arra, hogy a főnöke fél vele találkozni nélkülük. De aztán nyugalmat erőltet magára. Marcus sehol sincs, még csak nem is hallja, hogy közeledne. *
-Értem, Marc Slovien, belváros.*mondja és közben azzal küzd, hogy az undor ne üljön ki az arcára.*-Megtalálom.*Tudják, hogy profi, nem véti el az áldozatot.*-Bizonyiték kell, hogy elintéztem?*próbálja húzni az időt, miközben azért fohászkodik, hogy ha van Isten az égben, akkor ne hagyja, hogy az áldozatot ismét meg kelljen csonkitania.*
*Aztán elhatározza magát. Ha Marcus nem jön úgy öt percen belül, muszáj lesz elintéznie valahogy ezt a hülyét meg a csatlósait. vagy talán a visszaúton kellene szerre kiirtani őket. Csak tudná, mit tervez Marcus. Úgy talán könnyebb lenne, bár ha jobban belegondol, egyszerűbb szerre leszedni őket a térképről a házak között.*

*Az eső csak felerősödik a kint lécő emberek arcán már folynak az esőcseppek, a fickó bólint*-Szintén a fejét*mosolyodik el*-Szereted az ilyen munkát remélem mert az elkövetkezendő húsz évbe hentes munkát fogsz végezni*elnevetik magukat a testőrséggel eggyütt*-Vagy ha nem akkor tutod milesz*mondja kedves hangon de ilyenkor négy ember érkezik hátulról, futva kettőből ömliok a vér mintha vágások lennének rajta*-FŐnök ez a szuka átvert minket nem egyedül van*kiálltja de ilyenkor egy kés áll ki hátulról a torkábol, majd egy árnyat lehet látni a háta mögött, a többiek megriadnak úgytűnik kezd kitőrni a pánikroham lehet most kéne lépni*

-Értettem. *Újabb nagy nyelés, amikor a férfi a húsz évet említi. Ha ezt elszúrják, akkor semmi nem lesz, egyszerűen elföldelik valahol egy jeltelen sírba a bátyja családjával együtt. Aztán amikor megjelenik a másik két ruhásszekrény-testőr, nyakukban késsel egyetlen gondolat villan át az agyán. Most kell cselekedni, Marcus már megtette az első lépést. Tuatha kirántja övéből a bárdot és céloz, majd dob. Van gyakorlata, igy nem nehéz úgy találnia el az egyik óvatlan testőrt, hogy a fegyver lefejezze. Majd beveti magát a házak közé és rohan egy darabig, aztán fel az egyik fal tetejére. Köpenyét leveti és derekára csavarja pár pillanat alatt, majd í készenlétbe helyezve. Valaki már fut is utána. Céloz és lő, a testőr összeesik, amint a nyílvessző szívébe fúródik. Egy másik is közeledik, és ugyanarra a sorsra jut. Ekkor a lány leugrik a tetőről és óvatosan visszafele araszol, a karddal kezében. *

*A pánik rögtön kitőr az eggyik testőr a bárdtől ketté hasadt fejjel esik össze a furcsa sárgás agyfolyadék szivárog ki a fején mint a zsák úgy omlik össze a másik két testőr a szívében egy nyílvesszőve végezte hatékony és halálos támadást kaptak, Marcus eközbe a kardjával hátulrol kezdi aprítani az elsőnek a derekára csapva le ezzel majdnem kétfelé szelve az idegent, közbe fedezékbe vonul de a másik arra közeledő testőr gyomrán azonnal átmegy a hideg acél maradt két testőr aki most a főnökük elé állnak bár rmegnek mint a nyárfalevél*-már több éve ki kellett volna nyirassalak a tetves családoddal eggyütt te szuka ordítja bele a semmibe de hangján látszik hogy most retteg a két testőr még mellette van de az eggyiken már látszik hogy nagyon készül a menekülésre. És igen el is rugaszkodott ki tudja meddig ér a lába?*

-Késő bánat.*nevet élesen Tuatha. Hangja most is metszően hideg, szinte megfagy körülötte a levegő. Aztán egy nyilvesszőt repit a menekülö testőr után...majd még egyet és az is összeesik. A másikat Marcus intézi el. Majd farkasszemet néz a főnökével. *-Most bánod, hogy akkor alkalmaztál, mi? *kérdezi és egyre jobban közeledik, kezében a jatagánnal. Igen, meg fogja kinozni ezt a mocskot, nem öli meg olyan egyszerűen, mint eddigi áldozatait. Gyors, igy nem kerül nagy erőfeszitésébe egyetlen mozdulatból a férfit elkapni, és már is a nyakán van a kés.*-Tudod, hányszor gondoltam arra, hogy téged nyirjalak ki,te rohadék?*kérdezi.*-Lássuk, mennyire tudsz orditani, ha most szépen megskalpollak, mint azokat a szerencsétleneket.*A férfi már egyre inkább remeg, igy Tuatha egyetlen vágással hasitja fel a nyakát, fültől fülig szalad a vágás, és a férfi egy utolsót hördül, majd elfehéredő szemekkel lehanyatlik. Vér fröcsköl mindenfelé, és a lány arcán is az csepeg le, esőcseppekkel kavarodva. Nem boldog, de tudja, hogy eggyel kevesebb. *
-A testőrséggel nem számoltam, de valahová takarítsuk el őket, mert nemsokára érkezik még kettő...nem kellene idő előtt rájöjjenek a dologra. Vagy szerre öljük meg őket? *kérdezi Marcushpz fordulva, majd egy testőrt bevonszol az egyik házba. Majd ha ennek is a végére értek, majd rájuk gyújtja legföljebb az egyik házat.*