Orehon melegvizü barlangjai

-Lehet de én válalom ezt a kockázatot mert meg érsz annyit.*Mondja neki és a szemében érzelmi kavalkád látszik. Majd az ajkait finoman Samael ajkaira hajtja és egy édes csókban egyesülnek.*

*Elmosolyodik, látja a szemébe az érzelmeket majd lassan hátrébb úszik és húzza magával a lányt is majd vizes tenyerét lágyan a homlokára teszi, és lehunnya a szemeit, a Brooke most apró villanásokat láthat vakószínüleg Samael régebbi emlékei, egy kép a városrol és egy bőrkabátos férfiról aki a főutcán sétáll, . A képekből lehet látni hogy a város még sokkal fiatalabb volta akkor, majd még egy képsor a férfi előtt egy hatalmas szárnyas teremtmény jelenik meg egy másik angyal,. Ezután sorozatos képek jelennek meg szintem megtörhetik egy élő ember elmélyét de Brooke angyal, és Samael azt akarja hogy ismerje meg teljesen ez a módszer többet ér mintha mesélne így egy két dolgot átérez ő is. Ezután egy fiatal fekete szárnyu angyal Samael arca, körülötte pár fehér angyal, mellette két fekete szárnyu és egy csomó vér ahogy ölik egymást ezután a képek felgyorsulnak még jobban most már csak Samel látható egy pár halott angyal között bolrod arcal majd a kontaktus megszakadt. a férfi orrábol fekete vér folyik ki, majd magához szorítja a nőt*-Meg kellett mutatnom értsd meg *mondja reméli nem ütötte meg a képsorozat annyira a lányt, ha megkérdezi mi volt ez majd válaszol rá*

*Hagya hogy magával húzza amikor rá rakja a tenyerét a homlokára elöször nem érti mit szeretne de mielött kérdezhetne képek jelenek meg elöte. Probálja feldolgozni a mit látt de mielött joban megnézzhetné öket már újabb jön be. De azokat a képeket amiken már angyalok vannak jobban megtudja figyelni. Láttja a bukotakat és a fehér angyalokat ahogy ölik egymást és közben ahogy nézzi pár könycsepp gördül le az arcán. elöször nem akkarja elhinni hogy ilyen is történt de legbelül tudja hogy minden egyes kép igaz volt. Nem szól semmit csak némán a férfi válára hajtja a fejét és szabad folyást enged a könyeinek.*

*CSAk átöleli haggya hogy sírjon, sajnálja de ezt muszály volt neki megtennie, letörli az arcárol a knnyeket majd megcsókolja*-Ez mind igaz volt, de veled nem teszem meg erre igéretet teszek,*mondja és átöleli újból közbe kezével lágyan simagatja Brooke tartkóját meg a hátát is, nem akarta megbántani biztosan rossz látni ahogy akivel itt van a fajtársait ölte, lassan felemeli a fejét a lánynak és megfogja az állát hogy a szemkontaktust ne kerülje el*-Én nem teszem de a testvéreimre nem merek fogadni, ha eggyet is meglátsz menekülj most még, amig nem leszel erősebb,*mondja elszeretné mondani amit érez de nem talál rá szavakat*-Az létemet is oda adnám ha ilyen helyzet állna fel*mondja*

*Gyenkéden letörli arcáról a könyeket Samael és viszonoza a csókot.*-Tudom.*Csak ennyit mond majd bele simul az ölelésbe jól esik neki ahogy a férfi simogatja.Mikor fel emeli a fejét hogy a szemébe nézzhesen tudja hogy most valami nagyon fontosat fog mondani és így is lett.*-Igérem elmenekülök. Érzem hogy meg tenéd értem de én is érted.*Mondja neki és most a csókja sokkal de sokkal erösebb és érzelem dúsabb.*

*Elmosolyodik majd megcsókolja a kezét, utána a homlokát is, majd kicsit megverdesi a szárnyait majd kijjebb megy és leül egy sziklára de pillantása még mindig Brooke-on van, különös arcal néz rá de látszik rajta hogy ez egy szerető arc is*-Mond mit éreztél amikor átalakítottak, milyen volt?*kérdezi kiváncsian*-Az enyém fájdalmas volt*mondja tömören többet erről nem is akar beszélni csak egyszerüen kiváncsi rá hogy Brooke mit érzett*

*Csak figyeli és nem szól semmit mikor kiúszik samael a partar és egy sziklára ül ö csak oda úszik elé és onnan nézz fel rá. A kérdésen kicsit meglepödik és miután elmondta hogy neki milyen volt ö is.*-Hát az enyém az annyira nem fájt inkább olyan felemelö érzés volt. Meg mondjuk elöte nem így nézztem ki göndör és olyan szökés hajam volt meg zöld szemem. Egy kicsit sajnálom azt a külsöm de ez is nagyon tetszik.*MOndja neki és sajnálja is öt egyben hogy ennyi szörnyüséget kellet átélnie.*

*Elmosoylodik*-Így is szép vagy bár a régi külsőd nem ismerem*mondja mosolyogva majd lecsusszan és Brooke előtt áll meg*-hát örülök bár gondoltam hogy valami ilyesmibe lehet részed de csak kiváncsi voltam, sokba különbözünk de*mondja és körbe járja a lányt és a háta mögött áll meg ahol lágyan át is karolja*-De sok a hasonlóság is,*mondja meg amire gondol közbe végig méri Brooke-ot, *~igen egy talpig fehér angyal~*gondolja és elmosoylodik, majd lassan masszírozni kezdi a vállait reméli hogy jól esik a lánynak*-Tudod tetszett amikor találokztunk különös volt de mégis szép*mondja mosolyogva vissza emlékszik a mikor a nő bele repült szó szerint a karjaiba*

*Elprul egy kicsit a bok halatán majd figyeli a férfi minden mozdulatát és hallgatja minden szavát.*-ó köszönöm ez igazán jól esik.*Mondja mikor elkezdi maszorozni a vállát és oldalra forditja a fejét és ajkaival egy csókot lehel a kezére.*-Hát igen az nem volt semmi de örülök több szempontból is hogy ott voltál. Met így leglább nem kenötem oda a földre és így meg ismerhetelek aminek nagyon nagyon örülök.

*Elmosolyodik*-Örülök hogy ott lehettem*mondja majd megcsókolja a nyakát egy darabig egy szót se szól csak lágyan masszíroz kicsit gondolkozik a multon. Tudja hogy nem szabadna egy másik fajjal ijen kapcsolatot kialakítania, sőtt egyenesen tilos ha ezt megtudják könnyen rá is fázhat de most ezzel nem törődiok, csak hogy a lánnyal legyen közbe megmasszírozza Brooke szárnytövét is biztos zsibbadt lehet hiszen csak pár napja angyal még, ilyenkor még lehet érzékenyek arra a részre is. közbe hátra simítja a haját majd maga felé fordítja és elmosolyodik*-Nem hagylak magadra

*Szinte hallja ahogy Samael agyában forognak a fogas kerekek.*~Olyan jó lenne néha bele láttni a fejébe hogy tudjam min agyal.~*Gondolja és közben szépen lassan el lazul samael kezei allat.*~Olyan jól csinálja vajon... Ne is gondoljunk ilyenekre.~*Gondolja magában mire samael maga felé forditja. Hagya mert így újra azokal a csodálatos iriszekel találhatja magát szembe. A csodálatos ajki pedig mosolyognak amíg még vonzobá teszi arról ne is beszéljünk hogy a szavak mit váltotak ki ö belöle.*-Én sem téged én lovagom.

*ELmosolyodik*-lovag?*kérdezi mosolyogva kicsit még mosolyog*-Köszi, *mondja majd a lábainál átfogja az angyalt és lassan forogni kezd vele, közbe halkan lágy hangon beszél*-Gondolkoztál azon hogy mostanába mihez fogsz kezdeni?*kérdezi kiváncsian közbe elgondolkozik*-A vezetőddel azóta találkoztál?*kérdezi még most nem jut más az eszébe csak Brooke szemeit nézi*-Kiváncsi vagyok mi lesz a jövő te nem? Vajon megint háboru lesz vagy talán kibkülünk egyszer,? Lehet soha*mondja közbe lehajtja a fejlt a lány mellkasára*

-Igen lovag mivel már kétszer is meg menteted az életem.*Válaszolja neki mosolyogva.*Nem még fogalmam sincs arra gondoltam egyelöre élvezem hogy angyal vagyok atán meg láttjuk meg azt sem tudom hogy Urielnek vannak e velem tervei majd kiderül. Nem nem találkoztam veled de majd fel keresem. Sajnos nem tudom hogy mit hozz a jövö de remélem békét.*Mondja neki és meg csókolja.*-Te mit szeretnél mit hozzon?

*figyelmesen hallgatja Brooke szavait közb még mindig köröz és egyre jobban szorítja magához*-Nem tudom szerintem biztosan vannak tervei veled, mindig vannak tervei, *mondja tömören majd megcsókolja*-Én se tudom mit hoz de hogy mit szeretnék?*kérdezi kiváncsian*-Talán nyugalmat, mindegy lassan már milyen áron de nyugalmat,*mondja és így is gondolja lassan 300 év után már cask ezt kívánja bár nem tudja valaha is megkapja e azt, lassan forog közbe egyre csak lassul majd megáll és a lány suzemeibe néz mintha olvasni akarna a gondolataibol, vagy csak megbabonázták?*

-Ha nyugalomra vágysz akkor csak szólj én szeretem a nyugot dolgokat.*Mondja neki moslyogva és közben szorosan öleli mint ha soha nem akarná elengedni. Érzi hogy lassúl a forgás majd teljesen meg állnak és Samael a szemeivel az ö szemeibe nézz de mélyen. Nem érti hogy mit szeretne meg akkarná kérdezni de nem jönn ki hanga a torkán.*

*Megfeszülnek a szárnyai közbe lassan enged a szorításon elvégre nem akar fájdalmat okozni a lánynak csak nagyon hiányzott neki már ez az érzés azon gondolkozik vajon érezte már e ezt életébe,. de nem emlékszik rá*-Szeretnék vigyázni rád és melletted maradni mindig *mondja és megcsókolja majd arcát a kezébe fogja és megsimagatja a bőrét,*-Szép vagy és élettel teli, az angyal jól döntött hogy téged választott*mondja*

-Olyan jó lenne ha nem kénne bujkálnunk.*Mondja sovárgó hangon.*-Nem panaszkodás képen mondtam mert nekem így is jó végül is az a lényeg hogy veled legyek.*Mondja neki mosolyogva.*

//fagyunk//

*ELmosolyodik majd hátát a falnak veti és leül közbe magával húzza Brooke-ot is hiszen már nem ilyed meg tőle hogy esetleg nem kap levegőt, közbe karjával átkarolja és folyamatosan a szemébe néz*-Egyszer talán eljön az idő de egy biztos ha meghalunk akkor soha senki elől nem kell bújkállni bármi is lesz*mondja majd elmosolyodik bár ugy érzi jobb lenne még az életbe ez megtörténne, közbe lassan merülnek lejjebb és két méterre a felszín alatt érnek főldet ott Samael szeme felizzik és csak Brooke szemeit nézi*

-Jó lenne ha még az életben bekövetkezne az hogy béke legyen vagy ha nem is az a fú nagy béke csak megtürni egymást és nem öldökölni akkor neked sem kéne ilyen szörnyü dolgokat átélni.*Mondja neki miközben egyre mélyebre merülnek míg végül elérék az aját. Ott bele nézz Samael szemébe és valami különös izást látt bene nem érti mi lehet az.*

*Szárnyai csapkodni kezdik a vizet egy kis mozgást idézve ott a férfi átkarolja és magához húzza a legszorosabban majd megcsókolja utána elengdi és hátrébb tolja magát az ajzaton nem megy feljebb nyugodtan ül most lótuszülésbe és szemével Brooke-ot figyeli maga se tudja miért most nem tud másra koncentrállni csak a lányra,, majd egy pillanat alatt ot van mellette kezeivel a felszín felé löki háttal úgy hogy feködjön rá a vízre, majd feltör mellette*-Nem tudom nem érzek szenvedést az már régen volt, bár lehet neked másnak tűnik, nem tudom hogy ebbe a világba valaha is lesz e béke. New Freyya sötét akárcsak a környező tájak*mondja*

*Egy kis úszkálst csinálnak a viz alatt de végig olyan furán nézz rá Samael.*-Nem a világ sötét ha nem azok akik benne élnek és ha azok nem változtatnak vagy is mi addig sötétség lesz. Ami kezünkben van a sorsunk csak rajtunk múlik mit kezdünk vele. De most ne filozofájunk ahoz túl sokat kell gondolkodni most csak úgy legyünk. Használjuk ki az együtt töltött idöt.*Mondja neki mosolyogva és oda úszik hozzá hogy ajkaira adjon egy csókot.*

*Viszonozza közbe felemeli a lábainál fogva így Brooke valamivel a feje felett van úgy néz rá*-Lehet ezt kéne ki tudja meddig élhetünk nemde?*néz rá kérdő tekintettel majd kimegy vele a vízből és a parton óvatosan lefekteti majd fölé fekszik arcán különös mosoly fut át*-Nem vagyok nagy filozófus *mondja tömren majd ujbol megcsókolja, és végig néz a lányon*

-Hát ez az soha sem lehet tudni hogy mi történik legközelebb.*Mondja neki mosolyogva mikor lenézz rá.* Érzi hogy mst valami nagyon fontos dolog fog történi. Egy kicsit fázik mikor samael kiviszi a partra de amilyen szemekel nézz rá egyböl felhevül a teste.*-nem is kell hogy az legyél.*Akkort volna még valamit mondani de inkább nem tete. A csókotól bizsergés fut végig a testén.*