Orehon melegvizü barlangjai

A Orehon barlangrendszer és ennek legszebb pontja hatalmas kék maguktol létrejött medencék mellyekbe mindig meleg víz van mely a hegy belső meleg gejzireiből táplálkoznak, azt mondják hogy ez a víz jót tesz testnek léleknek az emberek gyakran járnak erre a helyre ha valami bajuk van vagy csak egyszerüen fel akarnak frissülni. Jótékony hatása van a víznek mely a mélyből és evvel egyetembe a hegyek gleccsreiről folyik alá

*Kéz a kézben érkeznek meg a barlangohzz.*-Itt volnánk én sem sürün járok ide. Néha kiszöktem az árvaházból és it húzztam meg magam persze mindig vissza mentem. Nem is tudom miért mentem vissza talán a büntudat hogy szó nélkül jöttem el. De itt legalább egyedül voltam a gondolataimal imádok úszni és itt erre is lehetöség volt.Te tudsz úszni? *Nem tudja miért meséli el mind ezt csak úgy jönn belöle a szó áradat.*-Neked volt olyan hely gyerek korodban ahol meghúzzhatad magad ha magányra vágytál?

*ELmosolyodik majd körbe néz*-Szép hely, nekem tetszik*mondja majd közelebb megy a vízhez és közbe Hallgatja Brooke-ot*-Tudod már régen volt de ha jól emlékszem akkor mindig a Bloodwrath erdőbe mentem amikor magányra vágytam, tudod este félelmetes de megnyugtató egyben az ilyen magamfajta léleknek*mondja, közbe elmosolyodik a kérdésen*-Tudni tudok de nincs rá szükségem, nem fulladok meg*mondja közbe átkarolja a lányt,*-És te se fogsz*mondja*

-Én biztos nem nagyon jól tudok úszni.*Mondja és kihúzza magát majd egy gondolat ött lik fel benne pontosabban ketö.*-Azzal hogy angyal lettem még tudok úszni nem?*Kérdezi érdeklödve mert ö nagyon szeret úszni olyankor szabadnak és legyözhetetlenek érzi magát.*

Elmosolyodik majd a válaszolás helyett inkább felkapja és besétáll vele a vízbe ahol már mély, itt elengedi, bár a szárnyaik vizesek de majd megszáradnak*-Szerintem próbáld ki*mondja mosolyogva majd ő maga kicsit lemerül majd ismét feljön a lélegzése ugyanolyan nyugott mint eddig volt. játékosan elkapja alulról miután lemerül majd ismét feljön és megkapaszkodik Brooke vállaiba*-Szerintem ugyan olyan amikor ember lehettél csak most nőtt még két végtagod*mondja viccesen*

*Meglepeten nézz rá amikor ölbe veszi és beviszi a vizbe egy kicsit me ilyed. Talpra áll de el is löki magát egyböl az aljáról és bejebb úszik és tud úszni.*-Egy kicsit fura szárnyakal úszni de az a lényeg hogy tudok. Na mi lesz te nem jösz bejebb?*Kérdezi huncut mosolyal az arcán és közben úszkálgat egy kicsit mert sajnos már régen volt rá lehetösége hogy úszkáljon.*

*mosolyogva bellyebb megy közbe körbe néz a terembe, nem tudja mióta létezhet ez itt de valószínüleg régebb óta mióta ő eggyáltalán megszületett de barátságos hely. Közelebb megy a lányhoz majd karjait köré fonja*-Jövök én, ez még új kicsit, tudod régebben úsztam de most már nem kedvtelek ilyesmivel, pedig elég jó*mondja egy mosollyal az arcán majd lemerül a víz alá, és lentről figyeli a lányt majd int neki lentről hogy merüljön ő is le nem lesz semmi baj, legalábbis szemei ezt sugalják, majd ösztönzés képpen felnyúl Brooke bokájáért és lágyan húzni kezdi lefele*

*Mikor oda jönn hozzá és átöleli ö huncut mosolyal az arcán simul bele az arcában de mielött megtehetné amit gondolt a férfi lemerült.*~Vajon miért nézz ennyire mit szeretne.~*Miközben ezzen gondolkodik Samael megfogja a bókáját és allasan húzzni kezdi a viz alá.*~Szóval ezt.~*Gondolja miközben kezd a viz alá merülni.*

*Lassan lejjebb húzza egészen le az aljáig majd amikor le ér leülnek az alapzatra ott megfogja a vállait és nem engedi hogy felmenjen, úgy gondolja meg kell mutatnia neki hogy már nem kell attol aggódnia hogy elveszti a levegőjét a víz alatt, közbe kezével végig simít a testén de szemével nyugtatóan néz rá mintha azt mondaná. "ne félj nem lesz semmi baj" reméli hogy nem rémíti meg annyira Brooke-ot hiszen csak az a célja hogy megmutassa mire is képes ő maga amit nem is tud magárol*

*Lassan kezdi kapizsgálni hogy mit akkar a férfi és elmosolyodik.*~Tök jó hogy itt lent is kapok levegöt.~*Miközben ezzen gondolkodik a férfi végig simit a testén mire kellemes borzongás járja át a test ilyet még nem érzte soha de nagyon tetszik neki.*

*Elmosolyodik hogy Brooke nem ijedt meg, lassan körbe fonja a karjaival majd elrugaszkodik a talajtól és felúszik vele a felszínre, hajábol most folyik a víz nem is csoda hiszen víz alatt voltak, még mindig szorosan öleli és nem is engedi el, közbe megsimagatja az arcát*-Remélem nem hoztam rád a szívbajt*mondja mosolyogva*-Csak gondoltam így jobban meg mutatom mindt ha elmesélem*mondja közbe végig méri a lány testét*-Nincs is már semmilyen sebed*mondja vidáman*

\\fagy \\

//Olvadás//

*Lágya hogy mosoly terül szét Samael arcán mire ö is elmosolyodik, tetszik neki a férfi mosolya olyan nem is tud rá igazán jó szót mondani. Bele simul az ölelésbe és szépen lassan feljuttnak a felszinre ahol levegöt vesz nem mintha oxigén hiánya lett volna csak fura volt így lent lenni a víz alatt. Tiszta vizlett a haja és most egy jó pár tincs az arca elött volt ami szépen kisimitot mert idegesitete.*-Nem bár az elején nem értetem mit akkarsz de végül le est.*Válaszolja miközben azzaé küzd hogy végre kiláson az elöre hullot hajától.*-Tényleg jó kis móka volt. Igen szépen begyogyult minden nem gondoltam volna hogy ilyen gyorsan begyógyul.*Mondja neki miközben még mindig a hajával szenvedik.*-Ilyenkor olyan idegesitö a hosszú haj.*Mondja és enyhe mérgeséget lehet kihallani a hangjából.*

*Elmosolyodik majd vesz egy nagyobb levegőt nem azért mert elfogyott volna talán csak azért mert, már megszokta ilyen dolgokat néhány száz év nem ver ki az ember tudatábol, közbe kezvel kisimítja a haját Brooke-nak majd elmosolyodik*-Szerintem így nem lóg bele*mondja miközbe még simít eggyet az arcán majd a szemébe néz*-Akkor úgy tűnik lassan kezded felismerni az erőd egy részét ne aggódj előbb utóbb megtanulsz mindent, bár a gyors regeneráció különös lehet idővel megszokod, azért nem árt még kitanulnod eggyet s mást mert attol hogy gyorsan gyógyulsz még veszélybe vagy, *mondja most komoly hangal majd megtapintja a lány szárnyát és kicsit elgondolkozik, bizony régen volt még amikor neki ilyen selymes szárnya volt*-Még fiatal vagy de rá fogsz jönni mindenre de egyvalamit tarts szem előtt, ne hagyd hogy a halhatatlanság megkeserítse az életed*mondja komoly hangon*

-Köszönöm.*Mondja neki mosolyogva miközben apró csókócskát ad az ajkaira.*-Nem tudom elöbb utób majd mindenre rá jövök de remélem addig nem keverem magam bajba. Majd óvatosabb leszek és meg teszek mindent hogy jobban repüljek.*Mondja neki mosolyogva nagyon nagy szerencsélje volt hogy rá talált múltkor Samael nem akkar újat húzzni a sorsal. Figyelmesen hallgatj a szavait mert sok jó tanácsot tartalmaz de az útolsó mondantjára fel kapja a fejét.*-Hogy érted azt hogy a halhatatlanság megkeseritheti az életem?*Kérdezi mert ezt most nem nagyon érti.*

-Nincs mit*mondja és ő is kis csókot ad a lány nyakára majd kissé keserü mosolyt vet*-HÁt tudod az idő sok mindent megváltoztat, az embereket is , engem is megváltoztatott, tudod a sötétséget szolgálom már majdnem 250 éve és majdnem minden érzelem ki ölődött belőlem megszoktam ezt az életet és szeretem is. De be kell vallanom lassan már csak a rosszra tudok gondolni, vigyázz ne ind el magad, találja magadnak célokat mert könnyen az érzelmi süllyesztőbe kerülsz és le gyengülsz*mondja majd átöleli*-Sokkal erősebb voltam én is*mondja tömören*-Ne aggódj vigyázni fogok rád, figyelem a lépteid ahol jársz*mondja mosoylogva*

-Sajnálom de majd én fel viditalak ha rosz kedved van vagy csak társaságra vágysz keres meg vagy jelez.*Mondja neki mosolyogva sokkal jobban szereti ha mosolyog mintha ilyen felhösek és kemények a szemei.*-Szeretem mikor mosolyogsz.*Jegyzi meg csak úgy egyszerüen.*-Tudod mit a sok rosz helyet inkább gondolj valami jóra. Mondj valami jó dolgot ami mostanában történt veled.*Mondja neki szeretné elterelni a figyelmét a roszról.*

*ELmosolyodik majd elgondolkozik*-Nem sok minden történt az igazat megvalvla az eggyetlen jó dolog hogy veled találkoztam*mondja mosoylogva*-Azelőtt meg nem igazán volt ilyen érzésem tudod nem hiányzott, csak most ismerem fel de innen már nincs vissza út ahol most vagyok*mondja majd lehajtja a fejét utána felnéz és megcsókolja*-Próbálok arra gondolni de nehéz

-Ne gondolkodj a múlton most csak az a lényeg hogy velem vagy és ez most így jó.*Mondja neki és határozotan a szemébe nézz és egy lágy csókot lehel az ajkaira. Hogy oldja a feszültséget huncutul elmosolyodik és ha sikerült Samael figyelmét elvonnia a csókkal akkor most sikeresen le tudja nyomni a víz alá csak úgy poénból. Ha sikerel járt akkor gyorsan odéb úszik nehogy vissza adhasa Samael.*

*ELmosolyodik amikor lenyomták a víz alá, majd lassan feljön és utána úszik, most jobb kedve van majd már megy is utána majd elkapja a lábát és vissza húzza magához, hátulról átöleli majd elneveti magát óvatosan fogja hogy ne tegyen kárt a lány szárnyaiba, közbe azért arra is ügyel hogy ne tudjon elmenekülni, közbe ad egy puszit a nyakára majd megszólal*-Megpróbálok a jóra gondolni, de néha nehéz tudod nem sok jó vesz körül*mondja*

*Miközben távolab úszik érzi hogy a bokájánál fogva vissza húza Samael. Bár egy kicsit kalimpál hát ha kitud szabadulni de Samael nem engedi, mikor megérzi az ajkait a nyakán jól esö borzongás járja át a testét. Végig hallgatja a szavait majd huncut mosolyal az ajkain megfordul hogy a szemébe tudjon nézzni.*-Szóval nem vesz sok jó dolog körbe akkor én mi vagyok? Mivel most én veszlek körül.*Mondja nekiés hogy nyomatékositja szavait a kezét át kulcsoja a nyakánál a lábát pedig a csipöjénél.*

*Kissé megbabonázva nézi miközbe Brooke átkulcsolja a kezével meg a lábával a szemébe néz majd kezével átkarolja*-Azt hiszem most te vagy az eggyetlen jó amit és akit ismerek*mondja lágy hangon majd elkucogja magát kicsit*-Tudod nem láttam még a fényt, valahogy rejtőzködtem előle, talán mert a sötétségből és rosszbol nyerem az erőmet és *mondja de nem folytatja inkább megsimagatja Brooke-ot*-TE valahogy más vagy, valahogy jó de mégis nem féllek pedig te is fényből vagy abbol nyered az erődet, lehet kezdem érezni a véget*mondja mosoylogva*

-Most ne rejtöszködj ha nem nyij ki lehet hogy nem a sötétség gyermeke vagyok de imádok veled lenni.*Mondja neki mosolyogva miközben úlyabb csókot ad Samael ajkaira.*-Most ne gondolj arra hogy mi lesz csak légy velem kérlek.*Mondja neki szinte már könyörögve már nincs több ötlete mivel vidithatná fel nem szereti mikor ilyen búskomor.*

*Magához öleli majd simagatni kezdi a szárnyátol egészen az arcáig. még mindig búskomor de valami fény megcsillan a szemébe, közbe vágig Brooke arcát figyeli, tény ami tény nem látott még ilyen szép nőt, megcsókolja közbe kicsit gondolkozik*-Jobbat érdemelnél mint egy magamfajtát*mondja lágy hangon de nem engedi el*-Veszélybe vagy mellette ezt ugye tudod?*kérdezi mert nem szeretné hogy a lánynak bármi baja essen főleg miatta ne, viszont nem akarja elveszíteni se*

-Miböl gondolod hogy jobbat érdemlnék? Miért becsülödle önmagad? Nekem meg te kelesz és kész.*Mondja határozotan nem fogja elengedni ha egyszer végre rá talált.*-Nem csak veled vagyok veszélyben ha nem nélküled is olyan mindegy hogy milyen veszély. Maga az élet is egy nagy veszély akkor ne is szülesünk meg? Nem élhetek burokban mert az nem élet az élet veszélyel jár ez van.*Mondja neki miközben a fejét a válára hajtja.*

*Elmosolyodik, nem találkozott még hozzá hasonlóval, látja hogy még nagyon sok emberi van benne de örül neki sőtt örülne ha ebből sokat meg is tartana, bár ezt a fehéreknél meg lehet valósítani nem úgy mint itt a bukottaknál akiből ki ölik a lelket, átöleli majd a fülébe súg*-Nem tudod mit hívsz ki magad ellen. Ha velem meglátnak nem tudom meg tudlak e véden*mondja de nem engedi el inkább csak mégjobban magához öleli, ügyelve a szárnyakra*