Gordead lápvidék északi része

leírás később

*Pár órás lovaglás után a dús füvü legelőket és erdőket egy lápos rész válltja fel, az erdő így is két részre szegélyezi a területet de a láp eléggé veszélyes, de ahogy látszik a lovagoknak erre kell menni*-Itt száljunk le a lovakról öngyilkosság a lápon keresztül átvágtatni velük már csak az kéne hogy elsüllyedjünk valamely mocsarasabb részén *mondja Gregory a többi lovag csak bólint és reméli Eric is leszáll, ha ezzel megvannak akkor nemsokára már a láp eggyes erősebb talaju ösvényén vezetik keresztül a lovakat*-Még két órányi út ha túlvagyunk a lápon akkor ha minden jól megy talán már simán végig vágtathatjuk a fennmaradó területeket*mondja komoly hangon Ericnek*-Vigyázz hova lépsz sok ember halt már meg a mocsárba mert nem tudta éppen a helyes ösvényt kövess minket*mondja*

*Eléggé felvidította ez a kis vágta, bár ezt a mosolyt elrejtette a sisak a világ elől. Így csak ő tudta, hogy boldog. Meg talán a lova. Érezte, hogy ő is boldog. Hisz már régen volt az, amikor vágtázott egy jót. Ám ennek most egy időre vége. Hisz lápos részre értek. Itt nem biztonságos a ló hátán közlekedni. Bár amúgy is eléggé veszélyes. Így hát csak bólint egyet, és ő is leszáll a lováról.*
~Páncélban is épp elég veszélyes a mocsárban mászkálni. De azt hiszem tudják az ösvényeket. Legalábbis remélem.~
*Gondolja magában kissé aggódva. Közben követi a lovagok a nyomát. Lovát kantáron vezeti maga után. A másik kezében a lándzsáját tartja. Közben azért figyeli a környéket. Nem akarja, hogy valami meglepje őket. Hisz így is éppen eléggé sebezhetőek a mocsárban.*

*A lovagok nyugotdan szinte zajtalanul mennek végig az ösvényen a csillagok már felkeltek s valamennyi fényt is adnak a zöldes lápon vonuló lovagoknak, cask a lószerszám illetve páncéluk egy egy csilingelése töri meg a csendet valamint a lovak kissebb szusszanása, az ösvény meg csak megy megy és megy előrébb elől egy ismeretlen lovag megy utána Gregory utána a másik kettő társa a sort Eric zárja, nemsokára egy kicsit szélesedik az ösvény*-Azt hiszem nemsokára kint......*mondaná a sorvezető lovag de ebben a pillanatba egy nyílvessző szisszenése hallatszik és áll bele az első lovag torkába melyből a vér Gregoryra spriccál, a lovag egy hörgéssel a főldre esik közbe kezei lábai kalinpálóznak kezeivel a nyílvesszőt akarja megfogni ami bele állt a torokba*-Orvtámadók !!! szétoszolni*ordítja Gregory miközbe beáll a egy kissé védettebb részhez a nádasba ebbe a pillanatba még két nyilvessző süvít el északi irányból az eggyik vessző egyenesen Eric feje mellett megy el talán öt centire. Majd mintha kardnak csörrenését lehetne hallani mit kihúztak hüvelyükből s most futnak a rend tagjai felé*-Nem elhamarkodni, bevárjuk őket itt*mondja közbe előrántja ő is a kardját maradék két társa is így tesz. S várnak s várnak, mígnem egy fej körvonalazódik a nádasból nem messze Erictől*

Hamar rájön, hogy bizony kelepcébe sétáltak. Hasonlít a katlanhoz. Hiszen ott is csak egy keskeny ösvény vezet át, és ott is a végére érdemesebb felállítani a csapdát.*
- Rendben van. Bevárjuk őket.
*Mondja halkan, talán csak magában. Egyenlőre még nem nyúl a pallosáért, hanem elengedi a lova kantárját, és két kézre fogja lándzsa nyelét. Ő is keres valami fedezéket, hiszen talán az íjászok, még rejtőznek valamerre. Ezek után felméri a helyzetet. Felméri, hogy kik is tartanak az ő irányába. Majd megpróbálja megsaccolni, hogy ki ér ide elsőnek a támadók közül. A lándzsa hegyét arra fordítja, ahonnan az első támadót sejti. Kicsit mélyebbre helyezi a súlypontját is, hogy könnyebben helyet tudjon változtatni, ha a szükség úgy hozza.*

*És igen az első után jön a többi támadó úgy négy öt ember az első pont Gregory mellett ér ki a lovag fejét célozva szerencsére a templomost elég jól védte a támadást és egy alávágással levágta a lábát majd belevágta a kardját a mellkasába a támadónak a mellette lévő lovagnak már nem volt ekora szerencséje egy jól irányzott vágás elgálasztotta karját a testétől a lovag még él de viszont súlyos sebet szerzett ne mbiztos hogy túléli eközbe Ericre is támadni készülnek. Az ellenfelek mind egyforma ruhába vannak fekete köpenybe fejüket csukja takarja, lehet hogy nem látta a támadó a lándzsát így ha döfnek felé lehetséges könnyű préda hiszen eléggé bátran készül neki ugrani Ericnek*

*Egy kicsit kezdi elragadni a harci hév már megint. De ezzel most nem törődik. Most nincs erre ideje. Most csupán az ellenfelére koncentrál. Azért persze érzékeli, hogy egyik társa súlyosan megsérült, és az akit eltalált a nyílvessző, már nem vergődik, legalábbis már nem hallja. Lehet már meghalt. De ez majd a csata végére kiderül.
Meg is várja, míg a felé igyekvő köpenyes harcos eléggé közel ér hozzá. Ezt követően könnyedén mozdul a harcos felé, majd a lándzsát egy határozott mozdulattal előreszegezi. Egyenesen a férfi szívét veszi a célba a lándzsa hegye. A lándzsa sokkal hosszabb, mint a kard. Így, ha csak az ember nem elég szemfüles, nem fog tudni mást tenni, mint belerohan.*

*A harcok folytatódnak az Ericel három főre csökkent templomos csapat úgytünik elég jól állja a támadást bár a negyedik még él most eszméletlenül fekszik vagy legalábbis nem mozog már nagyon, az eggyik ismeretlen rendtag levágja támadója fejét miközbe Gregory is meellkason vágja a kardjával a közelébe lévőt, nem nagyon törödik hogy megölje csak most harcképtelenné tegye, az Ericre támadó harcos egyszerüen belefut a lándzsába olyan erővel hogy a másik oldalán elég messzire ki nyúlik a lándzsa hegye, egy hörgés és erőltetett arc rezdülés majd ő is meghal, úgy tűnik a többiek futásra kénszerülnek egy két harcos vissza fut a nádasba, Gregory csak a kardjára támaszkodik majd végig méri a károkat*-Rajta már nem segíthetünk*mutat az első elesettre majd lehajol hozzá és lágyan lecsukja a szemét, majd egy kerezstetrajzol a homlokára*-Jó voltál bajtárs*mondja majd gyorsan feláll és felnyalábolja a sebesültet majd int a másik lovagnak*-Indulj előre és mond hogy megtámadtak*mondja majd Ericre néz*-Segíts felrakni a lóra az enyémre a többit itthaggyuk ezek lehet csak erősítést kértek ha itt maradunk meghalunk úgyhogy vágta*mondja majd miután felrakták a lóra a sebesültet a sötétség leple alatt újra megkezdődött a vágta egészen a Rend birtokáig*

*A csata eléggé hamar véget ér. Csupán azért tudták az egyik lovagot megölni, a másikat meg súlyos megsebezni, mert meglepték a lovagokat. Mire képes a meglepetés ereje. Lenéz a lándzsája közepén nyugvó emberre. A lándzsa hegyét a föld felé fordítja, majd lerúgja róla a hullát. Halkan toccsan a mocsárban. Majd odasétál a többi lovaghoz. Lenéz az eszméletlenül heverő fickóra. Felemeli a lándzsát, majd ha nem szólnak rá szíven döfi a lándzsája hegyével. Ezután kihúzza, majd a lovagokra a fordítja a tekintetét. Még látja, hogy az ismeretlen lovag elvágtat.*
~Gondolom ment értesíteni a templomosokat.~
*Gondolja magában, majd ő is fejet hajt a halott lovag előtt. A sebesültet pedig segít feltenni az egyik lóra.*
- Igen. Szerintem is ezért rohantak el. Bár fáj, hogy itt kell őt hagynunk. Mikor visszatérünk, minden bizonnyal már ki lesz fosztva. De sajnos sietnünk kell.
*Mondja, majd ő is felpattan a lovára. Ő is vágtára fogja a lovát, és Gregory felé ered. Reméli, már nem lesz több gondjuk.*