*A meghalt vezérre jeges tekintettel néz le. Majd lehajol hozzá, és a ruhájába törli a véres pengét. Ezt követően szétnéz a csatatéren. Az lett, amire számított. A banditák, miután látták, hogy a vezérük meghal fejvesztve menekülnek. De már nincs hova.*
~Teljesen mindegy, hogy itt halnak meg, vagy a városban. Bár példamutatásnak jók lesznek.~
*Gondolja magában, egy mosoly kíséretében. Majd meghallja, hogy a félkezű lovag hozzá intéz pár szót.*
- Persze menjünk. Minél hamarabb lépjünk le erről a helyről.
*Mondja a lovagnak, majd ő is elindul a lovagok után, amint ők is elindulnak.*